A STRESSZ...
Mi az a stressz?
A stressz
kifejezés az elmúlt években, évtizedekben beépült a mindennapjainkba. Mindenki
használja, mindenki érzi, és mindenki mást ért e szó alatt. De mit is jelent
valójában a stressz?
Maga a
stressz szó a latin strictus (szoros) szóból származik, ami igénybevételt
jelent. Dr. Selye János a stressz-kutatás professzora meghatározása
alapján: “A stressz: a test nem specifikus válasza
a testet ért igénybevételekre.”
A
klasszikus megfogalmazás szerint a stressz a szervezet nem specifikus reakciója
minden olyan ingerre, amely kibillenti eredeti egyensúlyi állapotából,
alkalmazkodásra kényszeríti.
A stressz jelei
Miről ismerhetem fel, ha a gyermek stresszben van?
3-6 éves kisgyerekeknél: A stressz tünetei óvodáskorban
7-18 éves iskolásoknál: A stressz tünetei iskoláskorban
Mi történik velünk stresszhelyzetben?
Azt, hogy pontosan mi zajlik a szervezetünkben stressz hatására Dr. Selye János három
szakaszban írja le, és mint ÁLTALÁNOS ADAPTÁCIÓS SZINDRÓMA (G.A.S.) vált
közismertté.
1. Vészhelyzeti reakció szakasza: a test riadót fúj a stresszor megjelenésére adott
válaszként. Az ellenállóképesség csökken. A stressz hatására a szív- és
keringési rendszer, a vegetatív idegrendszer, a hormonmirigyek működése átáll
oly módon, hogy elegendő energiánk álljon rendelkezésre a támadáshoz, vagy a
meneküléshez. Ez az “üss vagy fuss ” reakció vészhelyzetben.
2. Ellenállás szakasza: amikor
a test ellenálló képességét a normális fölé emeli, hogy alkalmazkodjon a
stresszor folyamatos jelenlétéhez.
3.
Kimerültség szakasza: amikor a
testnek nincs tovább energiája a stressszorhoz való igazodáshoz, és megjelennek
a stresszel kapcsolatos betegségek jelei, melyek akár halálozáshoz is
vezethetnek.
Ezekkel egyidejűleg a szervezetben is különféle folyamatok indulnak el: a stresszor jelenlétét a központi idegrendszer érzékeli. A stressz hatására ingerületbe kerül a hipotalamusz, amely az agyalapi mirigyet (hipofízist) aktiválja. Ennek hormonja az adrenokortikotropin (ACTH), mely a mellékvesében a kortizon elválasztását serkenti.
Az általános adaptációs szindróma hatására megduzzad a
mellékvese, miközben sorvad a csecsemőmirigy (thymus) és a nyirokszövet.
STRESSZ HATÁSA A TESTÜNKRE
Közismert, hogy a stressz minden sejtünket érinti, szinte az egész testünk görcsben van, a szervezetünket a kimerülés veszélye fenyegeti. Ahogy a feszültség fokozódik, az adrenalin kiválasztása felerősödik, hogy felkészülhessünk a cselekvésre. Barlanglakó ősünknek volt szüksége efféle ösztönzésre, hogy megküzdhessen a veszedelemmel, vagy esetleg elmenekülhessen előle. Mivel napjainkban az effajta küzdelem, vagy menekülés nem jellemző, ezért ahelyett, hogy testünk elégetné a stresszhelyzet nyomán keletkező többletenergiát, a feszültség bennünk marad. Szervezetünk nem tud visszatérni az egyensúlyi állapotához, ehelyett alkalmazkodik a folyamatossá váló készenléthez.
A stressz a központi idegrendszeren keresztül szinte minden szervet befolyásol. A stresszválasz a fontos szerveket és szabályozási rendszereket érinti, így például
- a szív- és érrendszeri működést,
- a glükóz elválasztást,
- az energia ellátást,
- légzést,
- a víz egyensúlyt,
- a véralvadást,
- az immunrendszer működését.
A folyamatosan jelenlévő stresszt kiváltó tényezők kimerítik a szervezet erőtartalékait – fogékonyabbá teszik a betegségekre. A krónikus stressz okozhat gyomorfekélyt, magas vérnyomást, szívbetegségeket, károsítja az immunrendszert. Mivel a stressz szorongást okoz és megnöveli a szív-érrendszeri megbetegedések kockázatát, a tartósan fennálló szorongás már megbetegít és az önértékelésre is negatívan hat.
Krónikus stressz hatására számos, úgynevezett pszichoszomatikus betegség is kialakulhat:
- gyomorfekély, asztma, hipertónia, krónikus fejfájás, pajzsmirigy-túlműködés,
- álmatlanság, irritábilis vastagbél szindróma, szívinfarktus, egyes bőrbetegségek,
- impotencia, alkoholizmus, kábítószerfüggés, pszichoneurózisok,
- pánikbetegség, depresszió, rosszindulatú daganatok is kifejlődhetnek.